in

A tapadás határán

Téli gumiteszt a téli rallyn.

Amellett, hogy a havas-jeges körülmények között rendezett autóversenyek nagyon szórakoztatóak a pilóták számára, rendkívüli precizitást is megkövetelnek, a legkisebb hibának is komoly anyagi kár lehet a vége. Az egyedi körülmények miatt speciális abroncsokra van szükség, ráadásul van még egy csavar a dologban. 

Autótesztelés hóban-fagyban 

Skandinávia nem csak a legkülönbözőbb havas-jeges versenysorozatoknak ad otthont, télen állandó jelleggel táboroznak a térségben az új modellek kifejlesztésén, illetve a szériagyártást megelőző teszteken dolgozó csapatok. Ezek a szélsőséges körülmények között zajló tesztek biztosítják, hogy az autók télen is megbízhatóan működjenek. A messzi északon nem ritka, hogy mínusz negyven fok alá hűl a levegő, a nedvesség azonnal ráfagy mindenre. A mérnökök sok egyéb mellett vizsgálják, hogy indítható-e a motor, ajtónyitásnál sérülnek-e gumikéderek, ellenőrzik a motortér szigetelését, az ablaktörlő működését, és a fűtőrendszer hatékonyságát is. A szélsőséges körülmények jó részét a fejlesztés kezdeti fázisában már helyben kialakított laborokban is tudják vizsgálni az autógyártók, az első prototípusokkal – kötelező jelleggel – lebonyolított több százezer kilométeres futáspróbákat azonban szimulált környezet helyett a mai napig a föld valóban forró, illetve jéghideg pontjain végzik. 

Az utóbbi években megfigyelhető trend, hogy a szériaautók egyre nagyobb és nagyobb felnikkel kerülnek piacra, aminek logikus következménye, hogy a rajtuk lévő abroncsok is egyre nagyobbak, illetve a futófelületük is egyre szélesebb. Ennek további velejárója, hogy sokan téligumiból is egyre szélesebbeket használnak, mert az eredeti felnin lévő abroncsot cserélik azonos méretű télire, pedig a profi autóversenyzők példája is mutatja, hogy ez talán nem a legjobb megoldás. 

A legjobbak vadászterülete 

Hosszú évtizedek óta rendeznek autóversenyeket havas-jeges körülmények között, és nem csak azért, mert a csúszkálást annyira élvezik a pilóták. A másik, talán ennél is fontosabb ok, hogy az ilyen versenyek minden szempontból nagyon különböznek a többitől, ráadásul ezeken végleg kiderül, hogy ki az igazán jó pilóta. Ami ugyanis kívülről véletlenszerű farolgatásnak tűnhet, az valójában rendkívüli tudatosságot és elképesztően kifinomult vezetési képességeket megkövetelő manőverek sokaságából áll össze, amelyeket tényleg csak a legjobbak tudnak hibátlanul kivitelezni.

Nem csoda, hogy aki raliban jó aszfalton, annak adott esetben komoly nehézségei lehetnek a havas futamokon, az erőviszonyok összekutyulására is nagyon jók az ilyen versenyek. Sokan egyébként éppen ebben látják a skandináv autóversenyzők régóta találgatott titkát: a természeti adottságok miatt a legnehezebb körülmények között sajátítják el az alapokat, a technikájukat pedig ezután már csak hozzá kell igazítaniuk a másféle sorozatok jelentette kihíváshoz. 

Így kell gumit választani 

A havas-jeges versenyeken használt gumik remekül szemléltetik, hogy téves az a nézet, amely szerint hóban-fagyban is jó széles abroncsokat használni. Elég csak rápillantani az ilyen versenyeken készült fotókra, és rögtön kiderül, hogy a profik sokszor kifejezetten vékony virsligumikat használnak, ami jobban belegondolva logikus: csúszós felületen nemcsak a tapadásért küzd a gumi, hanem utat is kell törnie, hogy haladjon az autó.  

Minél kevesebb havat kell letaposnia, illetve félretúrnia maga elől, annál könnyebb az előrejutás. Ráadásul abban is nagy az egyetértés a szakemberek között, hogy a legtöbb típusú havon előnyös a nagy felületi nyomás. Az autó súlya márpedig adott, amiből az következik, hogy minél kisebb felületen oszlik el, annál nagyobb a nyomás és annál stabilabb és irányíthatóbb lesz az autó. Különösen versenykörülmények között persze rengeteg a változó, tucatnyi hófajta létezik tömörség, hőmérséklet és állag szerint, a profi csapatok azonban pontosan tudják, hogyan kell választaniuk. 

Hogyan működnek  a gumik? 

A téli autóversenyek mindegyike valamiféle rali, márpedig ebben a szakágban számos gyártó döntött úgy, hogy a murvagumijait aszimmetrikus mintázattal fejleszti. Ez lehetővé teszi, hogy a futófelület egyes részei különböző szerepet játsszanak a tapadás és a vonóerő előállítása terén. A gumi külső élén található blokkok nagyobbak, több gumival rendelkeznek, mint barázdával, ez segít az oldalirányú tapadásban, a gumi belső részén lévő nyitottabb mintázat pedig a kigyorsításkor szükséges tapadás és a fékezés közbeni stabilitás miatt hasznos.  

Az autók bal és jobb oldalára külön forgásirányos abroncsokat szerelnek, így a belső rész mindig működésbe tud lépni, amikor a pilóta nyit a kormányszögön a kanyar kijáratánál, ezzel létrejön a kigyorsításhoz szükséges tapadás. A havas-jeges versenyekre való abroncsokat általában aszimmetrikus kivitelű mintázattal és nagyjából ugyanazokkal a működési jellemzőkkel készítik, mint a murvára való gumikat, ám a futófelületük keskenyebb, mintázatuk pedig nyitottabb és gyakran szöges, hogy még inkább elősegítsék a hóba történő behatolást, illetve az alatta lévő jeges felületben való megkapaszkodást. 

A szöges gumik titka 

A szögeket aszimmetrikusan, forgásirányosan helyezik el, az igazi titok az anyaghasználatban rejlik. Annyit lehet sejteni, hogy valamilyen wolframmal erősített fémötvözetről van szó, de a pontos összetételt mindegyik gyártó titkolja. Ahogy azt is, hogy milyen módon rögzítik a szögeket az abroncsban: fontos, hogy ez tartós legyen, mert – rali esetén – nemcsak a nagy tempójú gyorsaságiakat kell kibírniuk a szögeknek, hanem az összekötő etapokat is, ahol a forgalom miatt jelentősen kevesebb a hó az úton. A rali-szabályok szerint a szögek – amelyek igazából inkább csavarokra vagy szegecsekre emlékeztetnek – 20 milliméter hosszúak lehetnek, és pontosan 6,5 milliméterre állhatnak ki az abroncsokból, de ahány sorozat, annyiféle előírás lehet érvényben ezzel kapcsolatban. 

Téli autóversenyek 

Ahol az elmélet gyakorlattá válik: a következő rendezvényeken bizonyíthatják a raliversenyzők, hogy a jég hátán is megélnek. 

Svéd rali 

A „Svenska rallyt” helyszíne Värmland, ahol minden évben február elején áll rajthoz a WRC mezőny. A pálya 18 szakaszból áll, a teljes táv 1415 km. Az első svéd ralit 1950-ben rendezték, de csak 1973 óta kíséri nemzetközi figyelem, mivel kuriózuma, hogy havas terepen zajlik. Az első nem svéd (vagy finn ) győztes a francia Sébastien Loeb volt 2004-ben, Sébastien Ogier pedig 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban is első helyen végzett. Sajnos a globális felmelegedés miatt sosem lehet tudni, mikor kerül veszélybe a verseny, 2005-ben például több szakasz is sárban úszott, ami nem tett jót a hóra tervezett gumiknak. 

Halls Winter Rally 

Litvániában, Molėtaiban és Utenában gondosan előkészített havas utakon zajlik ez a 12 különleges szakaszból álló rali – hatot éjszakai sötétségben hagynak maguk mögött a versenyzők. A pálya teljes hossza 422 km, amiből 114 km a speciális terep. Utóbbi ugratókat, T-kereszteződéseket, éles kanyarokat és dimbes-dombos utakat foglal magába.  

Wellsboro Winter Rally 

Az Egyesült Államok téli versenyének futamait Whitneyville-ben, a Finger-tavi régióban rendezik. Mivel ez egy városi rali, a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy „nézőbarát” legyen: a fesztivál résztvevői egészen közelről ismerkedhetnek a versenyzőkkel és az autókkal, ahogyan a futamokat is testközelből követhetik. Gyorsasági versenyről van szó – RallySprint azt jelenti, hogy a versenyzők rövid távon indulnak, de padlógázzal igyekeznek célba érni. 

Finn Rally 

Rallin Suomen Mestar-uussarja – kimondhatatlan elnevezés, úgyhogy maradjunk a Finn Rallynál, esetleg az 1000 tó versenyénél. A márciusi futamokat a Tahko SM Rally keretében tartják, havas-jeges terepen. A Finn Rally rendezvénysorozatának ez az évenkénti harmadik állomása, amely 6 gyorsasági szakaszból áll, a teljes táv pedig 106 km. 

Fotó: Ferhat Deniz Fors innen: Unsplash

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Loading…

0

Comments

0 comments

Télen csak téli gumival biztonságos a közlekedés

Évszaknak megfelelő biztonság

Topg Gear

Sokadik sebesség – A Top Gear história