{"id":5842,"date":"2019-07-01T14:25:58","date_gmt":"2019-07-01T12:25:58","guid":{"rendered":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/?p=5842"},"modified":"2026-01-08T14:52:36","modified_gmt":"2026-01-08T12:52:36","slug":"egy-magyar-aki-nelkul-csak-setalgattunk-volna-a-holdon","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/egy-magyar-aki-nelkul-csak-setalgattunk-volna-a-holdon\/","title":{"rendered":"Egy magyar, aki n\u00e9lk\u00fcl csak s\u00e9t\u00e1lgattunk volna a Holdon"},"content":{"rendered":"\n<p>K\u00f6zeleg az els\u0151 Holdra sz\u00e1ll\u00e1s 50. \u00e9vfordul\u00f3ja, j\u00falius 20-\u00e1n a vil\u00e1g t\u00f6bb pontj\u00e1n eml\u00e9keznek Neil Armstrong t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9p\u00e9s\u00e9re. Az Apollo-program vitathatatlanul az emberis\u00e9g eddigi egyik legnagyobb tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nye, de ismert, hogy anyagi okokb\u00f3l a teljes programot ler\u00f6vid\u00edtett\u00e9k \u00e9s a tervezettn\u00e9l kevesebb, \u00f6sszesen hat lesz\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9g jutott el Hold felsz\u00edn\u00e9re. Ezek k\u00f6z\u00fcl az Apollo-15,&nbsp; 16 \u00e9s 17 misszi\u00f3 holdkompja egy k\u00fcl\u00f6nleges j\u00e1rm\u0171vet is sz\u00e1ll\u00edtott mag\u00e1val. Az LRV-k (Lunar Rover Vehicle) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az \u0171rhaj\u00f3sok t\u00f6bb kilom\u00e9terre is elt\u00e1volodhattak a holdkompt\u00f3l \u00e9s el\u0151deikhez k\u00e9pest j\u00f3val t\u00f6bb kutat\u00f3munk\u00e1t v\u00e9gezhettek a felsz\u00ednen. Kevesen tudj\u00e1k, hogy ezeket a holdj\u00e1r\u00f3kat egy magyar m\u00e9rn\u00f6k, Pavlics Ferenc tervezte \u00e9s \u0151 ir\u00e1ny\u00edtotta a kivitelez\u00e9st is. <\/p>\n\n\n\n<p>Pavlics Ferenc a Budapesti M\u0171szaki Egyetem g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki kar\u00e1n v\u00e9gzett, majd dolgozott a Csepel Aut\u00f3gy\u00e1rban \u00e9s a Gamma M\u0171vekben is. 1956-ban feles\u00e9g\u00e9vel elhagyta az orsz\u00e1got, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba ker\u00fclt, ahol el\u0151bb a General Motors-n\u00e1l kapott munk\u00e1t, majd az amerikai hadsereg detroiti tank-g\u00e9pkocsi parancsnoks\u00e1g\u00e1nak kutat\u00f3m\u00e9rn\u00f6kek\u00e9nt dolgozott, ahol a terepj\u00e1r\u00f3k, kerekes \u00e9s l\u00e1nctalpas j\u00e1rm\u0171vek viselked\u00e9s\u00e9t tanulm\u00e1nyozta, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 talajokon. Pavlics 1961-ben ker\u00fclt az \u0171rkutat\u00e1s k\u00f6zel\u00e9be, ebben az \u00e9vben hirdette meg Kennedy eln\u00f6k a Holdprogramot, amihez a General Motors a kezdetekt\u0151l csatlakozott. Pavlics Ferenc pedig vezet\u0151 m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt vett r\u00e9szt a bolyg\u00f3k felsz\u00edn\u00e9n k\u00f6zleked\u0151 t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00fa \u00e9s ember vezette terepj\u00e1r\u00f3k tervez\u00e9s\u00e9nek, fejleszt\u00e9s\u00e9nek kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image\"><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" width=\"800\" height=\"600\" src=\"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2019\/07\/Pavlics_Ferenc_Budapest_2010.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-5844\" title=\"\"><\/figure>\n\n\n\n<p>A holdj\u00e1r\u00f3k fejleszt\u00e9sekor az egyik legnehezebb probl\u00e9ma a\nkerekek kifejleszt\u00e9se volt. A Hold kezdeti tanulm\u00e1nyoz\u00e1sakor a tud\u00f3sok ugyanis\nnem tudt\u00e1k pontosan meghat\u00e1rozni a felsz\u00ednt bor\u00edt\u00f3 anyag szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t \u00e9s\nvastags\u00e1g\u00e1t. A Surveyor-szond\u00e1k m\u00e9r\u00e9sei alapj\u00e1n azt\u00e1n elkezd\u0151dhettek a k\u00eds\u00e9rletek,\namelynek sor\u00e1n Pavlics \u00e9s csapata kerekes, l\u00e1nctalpas, s\u0151t, arkhim\u00e9deszi\ncsavar-kerekeket is tesztelt. A NASA az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9seken m\u00f3dos\u00edtva egy\nolyan j\u00e1rm\u0171 megtervez\u00e9s\u00e9t k\u00e9rte Pavlicst\u00f3l, amit a holdkomp egy kihaszn\u00e1latlan\n1,6&#215;1,6&#215;1 m\u00e9teres szeglet\u00e9be lehet behajtogatni. <\/p>\n\n\n\n<p>Az els\u0151 modellt 18 h\u00f3napig \u00e9p\u00edtette 400 ember. A j\u00e1rm\u0171 v\u00e9g\u00fcl\nmind\u00f6ssze 200 kg-t nyomott, minden kerek\u00e9t k\u00fcl\u00f6n elektromotor hajtotta, a\nkerekek k\u00e9tr\u00e9teg\u0171ek voltak, \u00fctk\u00f6z\u00e9s eset\u00e9n a bels\u0151 vehette fel a t\u00f6bbleter\u0151ket.\nA felf\u00fcggeszt\u00e9st torzi\u00f3s rug\u00f3kkal oldott\u00e1k meg, minden ker\u00e9kagyban k\u00fcl\u00f6n f\u00e9ket\nhelyeztek el. A j\u00e1rm\u0171 30 fokos lejt\u0151vel is megbirk\u00f3zott, botkorm\u00e1nnyal kellett\nir\u00e1ny\u00edtani, \u00e9s a k\u00e9t \u0171rhaj\u00f3st ak\u00e1r 16 km\/h-s sebess\u00e9ggel is rep\u00edthette. A\nLRV-kb\u0151l \u00f6sszesen n\u00e9gy k\u00e9sz\u00fclt, ezekb\u0151l h\u00e1rom ma is a Hold felsz\u00edn\u00e9n van. Az\nutols\u00f3 Hold-misszi\u00f3, az Apollo-17 \u0171rhaj\u00f3sai \u00f6sszesen 37 kilom\u00e9tert tettek meg a\nholdj\u00e1r\u00f3val. <\/p>\n\n\n\n<p>Pavlics Ferenc ma 91 \u00e9ves \u00e9s a Holdprogram ut\u00e1na k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\nMars-j\u00e1r\u00f3k fejleszt\u00e9s\u00e9ben is r\u00e9szt vett.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>K\u00f6zeleg az els\u0151 Holdra sz\u00e1ll\u00e1s 50. \u00e9vfordul\u00f3ja, j\u00falius 20-\u00e1n a vil\u00e1g t\u00f6bb pontj\u00e1n eml\u00e9keznek Neil Armstrong t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9p\u00e9s\u00e9re. Az Apollo-program vitathatatlanul az emberis\u00e9g eddigi egyik legnagyobb tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nye, de ismert, hogy anyagi okokb\u00f3l a teljes programot ler\u00f6vid\u00edtett\u00e9k \u00e9s a tervezettn\u00e9l kevesebb, \u00f6sszesen hat lesz\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9g jutott el Hold felsz\u00edn\u00e9re. Ezek k\u00f6z\u00fcl az Apollo-15,&nbsp; 16 \u00e9s<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":5848,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[984],"tags":[],"class_list":["post-5842","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-innovacio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5842","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5842"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5842\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5847,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5842\/revisions\/5847"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5848"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5842"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5842"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gumi.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5842"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}