Gumiabroncs és digitalizáció
A gumiabroncsgyártás fejlesztései mind a közlekedés biztonságának fokozását tűzték ki célul: egyre jobb gumikeverékek, mintázatok jönnek létre, mára pedig már az elektronika is megjelent az abroncsokban. Ilyen az RFID és a TPMS, amelyekről Tőke László, az Abroncs Kereskedőház TPMS szakértője adott felvilágosítást.
RFID – a gumiabroncs azonosítója
Az RFID (radio-frequency identification) egy abroncsba épített chip, amely tulajdonképpen a gumi „személyi igazolványa”. A gyártó erre tölti fel az abroncsunk összes adatát a gyártási időtől a méreten és sebességindexen át egészen addig, hogy téli, nyári vagy négy évszakos, és adott esetben milyen méretű keréktárcsára, vagyis felnire szerelhető fel.
Mivel az RFID címkék rádiókommunikációt használnak, így kiküszöbölhető a vonalkódok egyik leginkább hátrányos tulajdonsága, vagyis a szükséges vizuális hozzáférés a kódhoz. Az RFID sokkal gyorsabb leolvasást tesz lehetővé, ráadásul akár egy telefonnal is.
Ezáltal az autós maga is megbizonyosodhat arról, hogy szezonváltáskor ugyanazt az abroncsot szerelték-e fel a műhelyben, amelyet az előző évadban tárolásra beadott a gumihotelbe.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy szemben az egyetlen felnigarnitúrával a két felnigarnitúra azért előnyösebb, mert szezonváltáskor gyorsabb az átszerelés, és nem veszi igénybe a gumik peremét a keréktárcsára való – minden évben kétszer megismétlődő – le- és felszerelés.
TPMS – a guminyomás őre
A 2014-óta forgalomba hozott autóknál kötelező a TPMS (tyre pressure moni-toring system). A berendezés belül a szelephez csatlakozik, és a szenzoraival érzékeli, majd az autó „agyába” továbbítja a guminyomás-adatokat, az pedig riasztja az autóvezetőt, ha a guminyomás csökken vagy veszélyesen alacsony szintre süllyedt.
Amikor tehát felvillan a nyomásellenőrző lámpa a műszerfalon, azonnal hajtsunk a legközelebbi benzinkúthoz, és pótoljuk az elszivárgott levegőt.
Ha rövid időn belül többször megismétlődik a jelzés, akkor már csak a gumiszerviz segíthet.
Jelenleg kétféle TPMS rendszer létezik. Több autógyártó az indirekt (iTMPS) változatot építi be az új modellekbe.
Ez azonban csak megbecsüli a keréknyomást, illetve annak alakulását, mégpedig annak alapján, hogy összehasonlítja a kerekek forgási sebességét. Így korántsem pontos és nem valós idejű adatokat szolgáltat, mivel a kerekek forgási sebessége eltérő lehet csúszós, rázós utakon, ami hamis riasztást eredményezhet. Ráadásul ezt rendszeresen kalibrálnia kell az autóvezetőnek, és ha elrontja, rögtön hibás eredményekkel dolgozik a rendszer. Másrészt az iTMPS álló helyzetben nem működik, így ha parkolás közben sérült meg az abroncs, csak később reagálja le jelzéssel.
A direkt, vagyis a dTPMS a kerekekben lévő érzékelőktől közvetlenül kapja az információt (ilyen például a gyári szenzort is kiváltó univerzális CUB szenzor), így pontos és valós idejű adatokat szolgáltat a fedélzeti műszernek. Az utólag is beépíthető TPMS rendszer (például a CUB retrofit kitt) beszereltetésével nemcsak biztonságosabban közlekedhetünk, de ritkábban kopik el az abroncs, és kevesebbet kell tankolni.