Meghökkentő és furcsa adatok a gumiabroncsok világából

Az első téli gumiabroncsok 1934-ben jelentek meg a mindennapi használatban, a Goodyear a 60-as években világító gumiabroncsot készített és egy magyar feltalálónak köszönhető, hogy autóval közlekedhettünk a Holdon. Összegyűjtöttünk néhány, talán kevésbé ismert tényt a gumiabroncsok világából.

Meglepő helyről jön a világ legnagyobb gumigyártója

A világon elsőként hadi célokat szolgáltak az abroncsos gumiköpenyek, ugyanis először a tüzérségi ágyúkat látták el ilyen kerekekkel. A járműiparban a legnagyobb gumigyártó a Bridgestone, amely évente nem kevesebb, mint 190 millió darab gumiabroncsot gyért le és értékesít világszerte. Ezzel a számmal ugyanakkor korántsem az első helyet kaparinthatja meg. A legnagyobb autógumi-gyártónak ugyanis a LEGO játékgyártó számít, amely évente 300 millió apró gumiabroncsot készít a különböző készletekben lévő járművek számára.

Mi minden kell az autógumihoz?

Talán mindenki számára ismert, hogy a gumiabroncsok alapanyaga a kaucsuk. A kaucsukfák kérgének felhántásával kinyerhető anyag eredeti színe fehéres, világos. Annak érdekében, hogy a járművekre kerülő gumiabroncsok feketék legyenek, a gyártás során kormot adagolnak a kaucsukhoz. A kaucsukból vulkanizálás révén állítanak elő tartósan rugalmas gumit. Az eljárást pedig egy ismerős név, Charles Goodyear fedezte fel. Az autógumi anyagát ugyanakkor nemcsak a kaucsuk és a korom alkotja, hanem összesen 200 különböző molekulából épül fel a végtermék. A világon egyébként Thaiföldön termelik a legnagyobb mennyiségben a kaucsukot, évente mintegy 3 millió tonnát.

Kerekek és híres feltalálóik

S, ha már a híres feltalálóknál tartunk, talán kevesen tudják, hogy a levegővel felfújt és felnikre erősített és nem utolsósorban cserélhető gumiabroncsot a Michelin-testvérek találták fel, amelyet 1891-ben szabadalmaztattak – kezdetben biciklikre – és amit egy véletlennek köszönhetően fedeztek fel. Az autókra is szerelhető pneumatikus gumiabroncs szabadalmait 1895-ben nyújtották be, majd kiadtak egy térképes kis könyvet, amellyel hosszabb autós túrákra bátorították a sofőröket. Ez lett a Michelin Guide.

Mi magyarok is büszkélkedhetünk egy híres feltalálóval az autókerekek világából, de sajnos az ő nevét szinte alig ismerik, pedig az emberiség eddigi legnagyobb technikai teljesítménye biztosan nem valósulhatott volna meg nélküle. Ez pedig a Holdra-szállás, amihez Pavlics Ferenc magyar feltaláló és mérnök is tevékenyen hozzájárult.

Magához a gumiabroncshoz ugyan a szó szoros értelmében nincs köze, de Pavlics és csapata volt az, aki kifejlesztette az Apollo program három küldetésén is használt holdjárókat és a meghajtásukhoz nélkülözhetetlen kerekeket is. Többféle módszerrel kísérleteztek, de a végső megoldás egy olyan rendszer lett, amelyben minden kereket külön elektromotor hajtott, a kerekek kétrétegűek voltak. A felfüggesztést torziós rugókkal oldották meg, minden kerékagyban külön féket helyeztek el. A forradalmi megoldásnak köszönhetően a holdjárók 30 km/h-s sebességre voltak képesek és megbirkóztak a legnehezebb terepviszonyokkal is.

Meghökkentő gumiabroncs-újítások régen és most

A gumiabroncsok 120 éves történetében több meglepő fejlesztés is napvilágot látott. Közülük volt olyan, amelyek életképesnek bizonyultak, másokat idővel elfeledték. Az előbbiek közé tartozott a

gumiabroncsok bordázása, ami nemcsak az abroncsok jobb tapadását és ezáltal a jármű biztonságosabb közlekedését szolgálta, de a vízelvezetést, sőt a zajcsökkentést is.

Kevésbé volt életképes a Goodyear egy a 60-as évek elején bemutatott újítása, a világító gumi, ami egy akkoriban új anyagból a neotánból készült. Az anyag egyik jellemzője, hogy áttetsző. Ezt a tulajdonságot kihasználva a Goodyear-nak arra is lehetősége nyílt, hogy színezőanyagot adjon a szintetikus gumihoz, amelynek eredményeként világító zöld, piros, sárga, narancs, vagy éppen kék színekben pompáztak az autók kerekei. Ha pedig a gumit egy apró villanykörtékkel ellátott felnire szerelték, akkor az abroncs ráadásul még világított is a sötétben.

Furcsa újításokból napjainkban sincsen hiány, de az majd csak a jövőben dől el, hogy ezek közül melyek bizonyulnak valóban életképesnek. A Continental például nemrégiben jelentette be, hogy 5 éven belül piacra dobja a pitypang nedvéből készült gumiabroncsot. A Michelin pedig már teszteli is, sőt 2024-re ígéri a levegő nélküli gumiabroncsok sorozatgyártását. Az ilyen abroncsok előnye, hogy kevésbé kopnak, ezért ritkábban kell cserélni őket és használatukkal gyakorlatilag teljesen elfelejthetik az autósok a defekt fogalmát.

Téligumi-érdekességek

Ma már természetesnek vesszük, hogy a hideg idő beálltával téli gumikat használunk autóinkon, sőt legújabban már olyan gumikészletek is léteznek, amelyek minden időjárásra és évszakra is jók. A téli csúszkálás kiküszöbölése ugyanakkor nem volt mindig természetes elvárás. Az első téli gumiabroncsok 1934-ben jelenhettek meg az utakon, ráadásul kezdetben kizárólag teherautókra gyártottak ilyen abroncsokat.

Ma már más a helyzet és a gyártók különböző technikai újításokkal – például a bordázottság variálásával – érik el, hogy minél jobban tapadjanak a téli gumiabroncsok. Az 1945-ben alapított japán Toyo gumigyártó például darált dióhéjat használ téligumijaiban a jobb tapadás elérése érdekében.